A szülő mindig a legjobbat akarja a gyermeke számára, igaz?
Te mint szülő, elgondolkodtál már azon, hogy az edző akivel a gyereked hetente több órát tölt, jól végzi-e a munkáját? Bizonyára megfordult már a fejedben, ezért most segítek kicsit megérteni a szakmai oldalát, hogy lásd, mondjuk miért nem kéri az 5-6-7 éves gyerekedtől az edző, hogy passzoljon a csapattársának.
A jó edző valójában egy jó pedagógus, aki a foci világán keresztül tanít és nevel. A legfontosabb feladata egy edzőnek amatőr szinten az, hogy a gyerekek élvezzék az edzést, szeressék meg a futballt. Alakuljon ki bennük közösségérzet, hovatartozás a sportolás iránti szeretet. Az amatőr utánpótlás futballban mindenki egyenlő, ahol nem a csapat sikere a legfontosabb, hanem mindenki egyéni fejlődése és egyéni sikerélménye. Ez tény, az Mlsz ezt oktatja alapszinten. Kicsit ellentmondásos ez, nem? Hiszen ha a csapat nem ér el sikert -azaz nem nyer- akkor a gyereknek hogy lesz sikerélménye a meccs után? Mondok egy példát.
Egy mérkőzésen a csapatod vesztésre áll, az ellenfél szemmel láthatóan jobban teljesít. Van egy játékosod, aki a többiekhez képest kissé gyengébb képességekkel rendelkezik, ezért ül a padon. A csapatod kikap, mindenki csalódott, hiszen mindenki nyerni akar. A legcsalódottabb viszont tudod ki? A kisfiú, aki a padon ült. Hiszen neki esélye sem volt részt venni a csapat esetleges sikerében vagy bukásában, nem alakul ki közösségérzet, szépen lassan elmegy a kedv, a motiváció. Mi történik akkor, ha a kisfiú a padon kicsit több játéklehetőséget kap? Lehet, hogy nem fog jól teljesíteni és ezt érezni fogja, az edző ezért van, hogy ezt helyrerakja a gyerekekben. Viszont mi van akkor, ha az a gyerek gólt rúg? A csapat kikap ugyanúgy, viszont a gyerek aki érzi, (mert hidd el a gyerekek érzik) hogy gyengébb társainál, otthon madarat lehet majd fogatni vele, hogy rúgott egy gólt. A szülő meg reméljük nem az eredményre lesz kíváncsi egyből…, hanem megdicséri aranylábú gyermekét. Tudom kissé bugyuta a példa, de a lényeg szerintem érthető. Az amatőr fociban kellenek az egyéni sikerélmények, hiszen a futball mindenkié, nemcsak azoké, akik kiemelkednek a korosztályukból.
No de akkor miért is nem kéri az edző az 5-6-7 éves gyerekektől, hogy passzoljon? Mert ugyan a futball csapatsport, a gyerekek egyéni fejlődését kell előtérbe helyezni. Félreértés ne essék, a jó passzt meg lehet dicsérni, sőt meg kell dicsérni, de nem ezt kell kérni. A gyerek ebben a korban éli, az „én és a labda” korszakát. Itt még a legfontosabb az, hogy technikailag fejlődjön a lehető legtöbbet, minden áron gólt akarjon rúgni és legyen bátor vállalkozó szellemű. Ha ebben a korban nem alakul ki benne ez, hanem mindig a társaira fog hagyatkozni, be fog szürkülni, nem lesz benne kreativitás, nem lesz benne tűz. Márpedig egy igazán belevaló futballista alappillére a benn rejlő tűz és tenni akarás. Az lehet, hogy sok olyan játékos, akit a passzra nevelnek, egy bizonyos korosztályig dominálni fognak meccseken, de azok a játékosok nem fognak hosszú futball pályafutást befutni felnőtt korukra, ezt hidd el nekem.
Zárásképpen, a lényeg tehát amatőr szinten az, hogy minden a maga szintjéhez képest fejlődjön. Egy jó edző ezt éri el hétről hétre, nem mást….